HTML

2009.11.09. 12:06 krusovszkyPéter

Meddig mehet el az interjúztató?

 

A válság gyakran furcsa reakciókat vált ki a munkáltatókból. Az Egyesült Államokban meghökkentő, furcsa kérdésekkel sokkolják az álláskeresőket, mivel úgy érzik, megtehetik. Jelentkezőből ugyanis nincs hiány. Furcsa helyzetekbe itthon is kerülhetünk egy interjú során.

Egy amerikai bank álláspályázata során jártak pórul a vezetői pozícióra jelentkezők. A jelölteket társaikkal együtt egy zsúfolt, levegőtlen terembe vezették. Ezután mindenkit arra kértek, hogy a mellette álló konkurens pályázóról egy rövid beszélgetés után készítsen prezentációt a HR-munkatársnak, hogy  miért éppen a mellette álló jelölt a legalkalmasabb a meghirdetett pozícióra. Akiket ne vettek fel, azoknak nem indokolták meg a cég döntését.

Ezek a cégek megfeledkeznek azonban arról, hogy a dilettánsan vagy rosszindulatúan vezetett állásinterjú vissza is csaphat. Nemcsak munkakeresőnek, hanem cégnek is lehet rossz referenciája, ahova nem szívesen jelentkeznek az álláskeresők. A pórul járt jelentkezők például magánkörben aktív hadjárattal beszéltek le mindenkit arról, hogy az említett bankhoz jelentkezzenek.

Itthon valamelyest jobb a helyzet, de furcsaságok itt is vannak bőven. Két, üzletkötői pozícióra jelentkező fiatalembernek például papírrepülőt kellett hajtogatnia. Aztán az ablakpárkányról útnak indítva, sportkommentátor stílusban kellett elemezni a papírrepülők útját.

Volt példa olyan jól képzett szakemberre is, akit az interjúztató a beszélgetés megkezdése előtt az irodai asztaltól távoli, fal melletti székre irányított, vallatást idéző stílusban. A jelölt balszerencséjére egy amatőr módon lebonyolított interjúztatásba botlott bele. Meglepődhetett az a titkárnői-irodavezetői állásra jelentkező hölgy is, akit az állásinterjún arról faggattak, mit tenne egy terrortámadás esetén.

Összességében azt mondhatjuk, hogy Magyarországon egyelőre kevésbé kell durva hangnemű vagy furcsa állásinterjúktól tartani. Itthon inkább a nőket fenyegeti jobban az a veszély, hogy ravasz fogásokkal próbálják meg őket kiszelektálni, főként a gyermekvállalás kérdése kapcsán. A módszerek is lassan finomodnak: a diszkrimináció miatti esetleges eljárásoktól tartva egyre kevesebben mernek a pályázónak szemtől-szemben feltenni olyan kérdéseket, hogy mikorra tervezi az első vagy a következő gyermeke vállalását. A HR-esek ehelyett burkoltabb módon igyekeznek kideríteni az ilyen jellegű terveinket. Például úgy, hogy megkérdezik a jelölttől, hogyan képzeli el magát négy-öt éven belül?  A legtöbb nő egy idő után természetesen szeretne gyermeket vállalni – így végig sem gondolják a nekik címzett kérdés mögöttes tartalmát és reflexből rávágják, hogy addigra már gyermeket szeretnének. Tipp: a válaszadásnál szigorúan csak a szakmai jövőképre és ambíciókra szorítkozzunk.

Miként lehet ezeket a kínos helyzeteket kikerülni? Érdemes ismerősi, baráti körben érdeklődni a kinézett cégről és az internetet használni. Persze teljességgel nem lehet kizárni a kellemetlen szituációt.

Ha interjún jogszabályba ütköző kérdést vagy helyzetet tapasztalunk, akkor bejelentést tehetünk az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál, amely kivizsgálja az ügyet. Ha félünk a cég bosszújától, akkor kérhetjük nevünk titokban tartását.

Forrás: http://blog.topjob.hu/22-10-2009/meddig-mehet-el-az-interjuztato/

 

 

Szólj hozzá!

2009.11.05. 09:58 krusovszkyPéter

Kihívást jelentõ állásinterjú

"Indulás elõtt nem nézett tükörbe?, Szakmailag ennyit tud felmutatni?, Hogy-hogy nem bír megmaradni egy állásban sem?”

Szakmai körökben is van, aki nem ért egyet a stresszinterjúnak nevezett kiválasztási módszerrel. Ez a kiválasztás egyik legkegyetlenebb eszköze. A jelölt hirtelen ellenséges légkörben találja magát, ahol meg kell õriznie nyugodtságát. Míg egyesek úgy gondolják, hogy ez a módszer, akár rosszul is elsülhet és a jelölt végül elpártolhat a cégtõl, mások szerint ez a legjobb módszer a kiválasztásra a nagy nyomással járó munkakörök esetén. Ügyfélszolgálati pozícióknál fordulhat például elõ, hogy ezzel a módszerrel élnek a munkaadók, mivel ez egy olyan munka, ahol az alkalmazott folyamatos stresszhelyzetben van és sok egyedi szituációval találkozik, amikre frappáns és gyors megoldással kell szolgálnia a nyomás ellenére is. Ilyenek még nagy általánosságban az értékesítõi és a nagy frusztrációval járó vezetõi pozíciók.

Kellemetlen helyzetbe hozzák a jelöltet

Az ilyen típusú interjú lényege, hogy a jelöltet a beszélgetés során kellemetlen helyzetbe hozzák. Ennek célja az, hogy a munkaadó fel tudja mérni, hogy leendõ beosztottja mennyire állja a sarat egy stresszesebb szituációban. Az egyik legbeváltabb módszer ilyenkor, hogy elsõ lépésként nem megszokott helyzetet teremtenek az interjúalany számára. Sokáig várakoztatják, olyan irodában, ahol nem adottak a körülmények ahhoz, hogy elengedhessék magukat, például túl meleg vagy túl hideg van. Egy ilyen helyzet után pedig hirtelen kezdenek neki az interjúnak a szakemberek, ráadásul kioktató, durva hangnemben szólnak a jelölthöz. Ha arra kérik például, hogy említsen néhányat az eddigi elért sikerei közül, akkor azokat lekicsinylik, negatívan reagálnak, egészen addig, amíg a jelölt ki nem jön a sodrából. Sokszor a gyengeségeket kezdik el kérdezgetni, például, hogy mondjon olyan helyzeteket, amiket nem tudott megoldani. Ezek kizökkentik az állásra jelentkezõt, aki így nem tud elõre megírt forgatókönyv szerint válaszolni.

Frusztráló szituációk

Az ilyen interjú során csak úgy záporoznak ránk a kérdések, gyakran vágnak a szavunkba és nem hagyják, hogy végigmondjuk, amibe belekezdtünk. A terjengõs, hosszú felvezetésekkel, a körülményes megfogalmazásokkal ebben az esetben ne is próbálkozzunk. Határozottan kell fogalmaznunk és egyértelmû válaszokat kell adnunk. Van, hogy az interjú során egy másik kollega is megjelenik és egy adott ponton átveszi a kérdezõ szerepét. Ezeket a helyzeteket általában a munkakörre jellemzõ módon igyekeznek kialakítani, hogy így szimulálják azokat a helyzeteket, amikben a leendõ munkavállalónak helyt kell majd állnia.

Manapság bármikor elõfordulhat, hogy egy ilyen állásinterjún találjuk magunkat, ezért nem árt, ha lélekben felkészülünk az ilyen eshetõségekre is. Fontos megtanulnunk, hogy egy ilyen helyzetben ne érzelmektõl vezérelve válaszoljunk, és nem szabad személyes sértésnek venni a nekünk szegezett kérdéseket. Kis gyakorlással elsajátíthatjuk, hogy hogyan védhetõk ki egyes elemei az ilyen típusú interjúnak. Ha túl gyorsan jönnek a kérdések, akkor például kérhetünk egy pohár vizet, vagy visszakérdezhetünk, ezzel máris kezünkbe tudtuk venni az irányítást. Ha pedig folyton a szavunkba vágnak, akkor nyugodtan kérhetjük, hogy hallgassanak minket végig. Élhetünk olyan gesztusokkal, amik szokatlanok, és akár zavarba hozhatja a kérdezõket. Ilyen például, ha felállunk és elkezdünk sétálni, vagy odamegyünk az ablakhoz.

Szakmai hozzáértést igényel

Stresszinterjút csak komoly szakmai gyakorlattal rendelkezõ tanácsadók végeznek. Az esetek nagy részében pszichológus tanácsadó is jelen van az interjú során, így igyekeznek a lehetõ legmegfelelõbb szakmai értékelést készíteni a jelöltrõl, illetve így tudják a legjobban kezelni az állásra jelentkezõ reakcióit. Ehhez a módszerhez csak és kizárólag akkor érdemes nyúlni, ha ezzel elõsegítjük a hatékony kiválasztást.

Forrás: http://www.cvonline.hu/content/index.php?id=860&gr=1

 

Szólj hozzá!

2009.11.03. 10:17 krusovszkyPéter

Megszokottól eltérő álláskeresési taktikák

Napjaink versengő álláspiaca az állásra jelentkezőket arra ösztönzi, hogy kreatív megközelítéssel ragadják meg a személyzetisek figyelmét és ezzel biztosítsák maguknak az állásinterjút.

Egy, a vezetők körében végzett közvéleménykutatás során arra kérték a feletteseket, hogy elevenítsék fel a legszokatlanabb álláskeresési taktikákat, amikkel eddig találkoztak. A példák között szerepelt többek között, hogy egy jelölt felajánlotta, hogy garantáltan visszafizeti az első hat hónap költségeit, ha nem úgy teljesít, ahogy azt elvárták volna. Egy másik az egész részlegnek fánkot hozott.

Bár nem kell szendvicsembernek öltöznünk, hogy hatásosan reklámozzuk magunkat, ha belegondolunk,  az álláskeresésnél mégis bizonyítanunk kell előnyeinket. Lássunk néhány nem szokványos megközelítést az álláskereséshez, melyek azok a taktikák, amik hozzásegíthetnek a sikerhez:

Legyél kitartó

Egy megkérdezett vezető felidézett egy jelentkezőt, aki a vállalat személyzeti osztályát kereste telefonon három héten keresztül minden nap, hogy ezzel fejezze ki érdeklődését az általa megpályázott pozíció iránt. Az eredmény egy interjú lett. Kapcsolatba lépni a HR-essel az önéletrajz elküldése után mindig a legjobb eljárás, de napjaink piacán még inkább nyomon kell követnünk jelentkezésünket. Azért arra vigyázzunk, hogy nehogy teherré váljon lelkesedésünk. Annyi bizonyos, hogy a napi kontakt túl sok; hetente egyszer vagy kétszer bőven elegendő.

Ne felejtsük el, hogy érdemes a potenciális munkaadóval kapcsolatban maradni, még akkor is, ha a pozíciót, amire jelentkeztünk, betöltötték. Egy közvéleménykutatás során megkérdezett munkáltató felidézett egy jelentkezőt, aki bár nem nyerte el az állást, de továbbra is kapcsolatban maradt a vállalat HR menedzserével. Végül egy állás lett a jutalma.

Legyél proaktív

Számos vezetőre volt hatással az olyan kezdeményező jelentkező, akik jelét adták annak, hogy a munkáltató hasznára válhatnak. Például egy jelentkező egy, speciálisan az adott cég igényeinek megfelelő prezentációval készült. Egy másik IT szakértő példákkal alátámasztva mutatta be, hogy hogyan tervezné újra a vállalat honlapját. A tanulság, amit ebből levonhatunk az, hogy a munkáltatók olyan új alkalmazottak után kutatnak, akik naprakészek és proaktívak. Még ha nem is készülünk a fentebb említettekre jellemző bemutatókkal, bizonyosodjunk meg róla, hogy önéletrajzunk és motivációs levelünk tiszta képet ad arról, hogy miért jó “üzleti vállalkozás” alkalmazni minket.

Legyél kreatív

Egy személyzetis elmesélte, hogy egy álláskereső DVD-t küldött, ami az előző munkái során szerzett tapasztalatait mutatta be. Egy másik megemlített egy jelöltet, aki egy PowerPoint prezentáción keresztül mutatta be az általa teljesített projekteket. Egy szokatlan jelentkezés megragadhatja a munkáltató érdeklődését, de mindig tartsuk szem előtt a vállalat profilját, mielőtt egy ilyesfajta jelentkezéssel próbálkoznánk. Egy liberális szellemű taktika elragadó lehet az egyik cégnél, de egy másiknál amatőr benyomást kelthet. Ugyanakkor tartsuk azt is észben, hogy ne menjünk túl messzire; vékony vonal választja el a hatásosat a nevetségestől.

Bár egy kreatív jelentkezés célravezető lehet, a networking és az eddigi tapasztalatainkat jól bemutató önéletrajz elküldése még mindig a legjobb út ahhoz, hogy visszahívjanak minket. Mindenek felett a munkáltatók olyan jelölteket keresnek, akiknek az önéletrajza kezdeményezőkészségről, rugalmasságról és napra kész szakértelemről tesz tanúbizonyságot.

Forrás: http://blog.topjob.hu/14-10-2009/megszokottol-eltero-allaskeresesi-taktikak/

 

Szólj hozzá!

2009.11.02. 14:24 krusovszkyPéter

Állásinterjú humor

Egy állásinterjún általában nincs helye a viccnek és a humornak, de attól függően, hogy milyen stílusban és témáról folyik a beszélgetés, az angolos, „montipájtonos”  humor  jól tud működni. Főleg egy kitöltendő kérdőívnél, ami mostanság igen közkedvelt a munkaerő piacon. Egy sales- munkatárs kapta a következő kérdéssort egy multinál – és szerencsére nagy sikert aratott vele:

Írja le egyik legemlékezetesebb üzleti döntését:
Feleségül vettem a munkaadóm lányát.
Miért hagyta el a korábbi munkaadóját?
Inkább azt mondanám, hogy a korábbi munkaadóm hagyott el engem!
Hogy írnád le magát 5 szóval?
A. Magas, pufók, lelkes, becsületes és  munkanélküli.
Amennyiben sikeres az állásinterjúja, megfelelő önnek egy holnapi találkozó?- kötelező orvosi vizsgálat miatt.
Már holnap? Ennyire jó vagyok?
Fontos megjegyezni, hogy a fent említett interjúalany, minden egyes alkalommal a válaszok mellé írta, hogy  “Vicc”, majd beírta a megfelelő választ is. Tehát az általános szabály a komoly beszélgetés, és nem szerencsés, ha rihegve-rötyögve válaszolgatunk, de  egy kötetlen, személyes megbeszélés  alkalmával némi derűs megjegyzés és  intelligens humor megengedett, mert előny lehet, ha „felvillantjuk” ellenállhatatlan személyiségünket.

Listázzuk be magunkat!
Amikor állásajánlatot kapunk, el vagyunk ragadtatva, mert kiválasztottnak érezhetjük magunkat. De az öröm mellett azért nem árt fontolóra venni, milyen is az a munka, amit megkaptunk. Néhány kérdés, amin érdemes elgondolkodni, mielőtt beállunk „az új munkatársak” sorába:
1.    Elég motivált vagyok hozzá, hogy jól végezzem a felajánlott munkát?
2.    Van-e jövőm a cégnél, pontosabban előrébb juthatok-e, ha akarok?
3.    Mély vízbe ugrok, vagy biztosítanak képzést, betanítást?
4.    Vannak-e juttatások, plusz dolgok, amik miatt érdemes mennem?
5.    Közel van-e a cég a lakásomhoz, vagy átszelem az Egyenlítőt is, amíg odaérek?
6.    Szimpatikus-e a leendő főnököm? Tudok-e vele dolgozni akkor is, ha nem az?
7.    Megfelelő-e a munkaidő hossza, beosztása?
8.    Szeretnék-e hosszabb időre tervezni ezzel az állással, vagy csak tűzoltásként kihúzom a próbaidőmet és aztán majd nézek újat?

Ha ezekre a kérdésekre válaszolva legalább 5 válasz pozitív, akkor érdemes belevágni.Ha ezek után is bizonytalanság van bennünk, akkor jöhet a híres Pro-Kontra lista! Fogjunk egy üres papírlapot, és írjuk meg le az az aktuális munka előnyeit és hátrányait. Ha látványosan a pozitív meghatározások vannak többségben, akkor ne hezitáljunk tovább: menjünk és próbáljuk meg!

Forrás: http://blog.topjob.hu/05-10-2009/allasinterju-humor/

 

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása