"Indulás elõtt nem nézett tükörbe?, Szakmailag ennyit tud felmutatni?, Hogy-hogy nem bír megmaradni egy állásban sem?”
Szakmai körökben is van, aki nem ért egyet a stresszinterjúnak nevezett kiválasztási módszerrel. Ez a kiválasztás egyik legkegyetlenebb eszköze. A jelölt hirtelen ellenséges légkörben találja magát, ahol meg kell õriznie nyugodtságát. Míg egyesek úgy gondolják, hogy ez a módszer, akár rosszul is elsülhet és a jelölt végül elpártolhat a cégtõl, mások szerint ez a legjobb módszer a kiválasztásra a nagy nyomással járó munkakörök esetén. Ügyfélszolgálati pozícióknál fordulhat például elõ, hogy ezzel a módszerrel élnek a munkaadók, mivel ez egy olyan munka, ahol az alkalmazott folyamatos stresszhelyzetben van és sok egyedi szituációval találkozik, amikre frappáns és gyors megoldással kell szolgálnia a nyomás ellenére is. Ilyenek még nagy általánosságban az értékesítõi és a nagy frusztrációval járó vezetõi pozíciók.
Kellemetlen helyzetbe hozzák a jelöltet
Az ilyen típusú interjú lényege, hogy a jelöltet a beszélgetés során kellemetlen helyzetbe hozzák. Ennek célja az, hogy a munkaadó fel tudja mérni, hogy leendõ beosztottja mennyire állja a sarat egy stresszesebb szituációban. Az egyik legbeváltabb módszer ilyenkor, hogy elsõ lépésként nem megszokott helyzetet teremtenek az interjúalany számára. Sokáig várakoztatják, olyan irodában, ahol nem adottak a körülmények ahhoz, hogy elengedhessék magukat, például túl meleg vagy túl hideg van. Egy ilyen helyzet után pedig hirtelen kezdenek neki az interjúnak a szakemberek, ráadásul kioktató, durva hangnemben szólnak a jelölthöz. Ha arra kérik például, hogy említsen néhányat az eddigi elért sikerei közül, akkor azokat lekicsinylik, negatívan reagálnak, egészen addig, amíg a jelölt ki nem jön a sodrából. Sokszor a gyengeségeket kezdik el kérdezgetni, például, hogy mondjon olyan helyzeteket, amiket nem tudott megoldani. Ezek kizökkentik az állásra jelentkezõt, aki így nem tud elõre megírt forgatókönyv szerint válaszolni.
Frusztráló szituációk
Az ilyen interjú során csak úgy záporoznak ránk a kérdések, gyakran vágnak a szavunkba és nem hagyják, hogy végigmondjuk, amibe belekezdtünk. A terjengõs, hosszú felvezetésekkel, a körülményes megfogalmazásokkal ebben az esetben ne is próbálkozzunk. Határozottan kell fogalmaznunk és egyértelmû válaszokat kell adnunk. Van, hogy az interjú során egy másik kollega is megjelenik és egy adott ponton átveszi a kérdezõ szerepét. Ezeket a helyzeteket általában a munkakörre jellemzõ módon igyekeznek kialakítani, hogy így szimulálják azokat a helyzeteket, amikben a leendõ munkavállalónak helyt kell majd állnia.
Manapság bármikor elõfordulhat, hogy egy ilyen állásinterjún találjuk magunkat, ezért nem árt, ha lélekben felkészülünk az ilyen eshetõségekre is. Fontos megtanulnunk, hogy egy ilyen helyzetben ne érzelmektõl vezérelve válaszoljunk, és nem szabad személyes sértésnek venni a nekünk szegezett kérdéseket. Kis gyakorlással elsajátíthatjuk, hogy hogyan védhetõk ki egyes elemei az ilyen típusú interjúnak. Ha túl gyorsan jönnek a kérdések, akkor például kérhetünk egy pohár vizet, vagy visszakérdezhetünk, ezzel máris kezünkbe tudtuk venni az irányítást. Ha pedig folyton a szavunkba vágnak, akkor nyugodtan kérhetjük, hogy hallgassanak minket végig. Élhetünk olyan gesztusokkal, amik szokatlanok, és akár zavarba hozhatja a kérdezõket. Ilyen például, ha felállunk és elkezdünk sétálni, vagy odamegyünk az ablakhoz.
Szakmai hozzáértést igényel
Stresszinterjút csak komoly szakmai gyakorlattal rendelkezõ tanácsadók végeznek. Az esetek nagy részében pszichológus tanácsadó is jelen van az interjú során, így igyekeznek a lehetõ legmegfelelõbb szakmai értékelést készíteni a jelöltrõl, illetve így tudják a legjobban kezelni az állásra jelentkezõ reakcióit. Ehhez a módszerhez csak és kizárólag akkor érdemes nyúlni, ha ezzel elõsegítjük a hatékony kiválasztást.
Forrás: http://www.cvonline.hu/content/index.php?id=860&gr=1
